A hónap lemeze elé

2010. szeptember 14., kedd

-
Kurt Blaukopf, Mahler egyik legjobb életrajz írója szerint Mahler zenéjéhez az 1. és a 4. szimfónián, valamint a Dal a Földről-ön keresztül lehet  a legkönnyebben eljutni. Szerencsém volt, az 1. szimfónia zárótételének heroikus fináléjába kapcsolódtam be, még 1981-ben. Zappa szerint: "A jó zene csak úgy jön, és jól seggbe rúg." A fogalmazás rá jellemzően sarkos, mert ez tényleg nagyon jó zene volt, viszont egyszerűen megsemmisített és a mennybe emelt. Találkoztam már a névvel, böngészgetve a rádió műsort, de valahogy nem volt kedvem a (látszatra) riasztó hosszúságú szimfóniákhoz. Innen kezdve viszont kerestem, de akkoriban csak egy táskarádión hallgattam zenét (egzisztenciálisan átmeneti időszakom volt, meg a fotózás elvitt minden fölösen megszerzett anyagi hátteret), de ez a zene nem tud élni, ha dobozból szól.
A digitális korongok megjelenése sem nagyon izgatott még. '86 környékén a nagybátyámnál hallottam először CD-t, és elég műanyag hangja volt. Aztán Pongi barátom 90-ben vett egy jó DENON játszót, és az ő zenei hátterén egészen jól hangzottak a lézer frizbik. Akkoriban jelent meg nálunk Leonard Berstein halála előtti Mahler ciklusának néhány kazettája, meg bakelitje, az 1. szimfóniát gyorsan be is szereztem kazettán, de Gyuri cuccát hallgatva beleült a fülembe a bogár. Még csak valutás boltokban lehetett kapni CD-ket és az egyikben felfedeztem azt az 1.-őt, ami nekem azon a szánalmasan szóló hordozón volt otthon meg. Egy finn képügynökség jóvoltából volt némi dollárom, az mind rá is ment. A saját Hi-Fi-m egy év múlva állt össze (nyertem Kanadában egy fődíjat :), addigra már volt vagy 4-5 CD-m ebből a sorozatból, ma a teljes, gyűjteményem legféltettebb része. Ekkor kerestem életrajzokat Mahlerről és a fent említett könyv utalása miatt az elsők között szereztem be a Dal a Földről-t. Lenny már nem tudta befejezni a ciklust, ez "szimfónia" kimaradt belőle. A 9-es átka (lásd majd a bejegyzésben) rajta fogott (meg a Mahlert szeretőkön, nagyon hiányzik belőle). 
Elsőre nem túl jó felvételt sikerült beszereznem, elég digitálisan szólt, de ez a hat tétel azóta is különösen hat rám. Az, hogy valaki ilyen árnyaltan tudjon a zene nyelvén fogalmazni az élethez való viszonyáról, azóta is rabul ejt. Ma legalább 4-5 formában csücsül csak ez a mű a polcaimon, mégis, CD-n valahogy az itt bemutatottat szeretem (eddig) a legjobban. Christa Ludwig miatt. Egyszerűen beleolvadok a hangjába. Van egy felvételem Bruno Walterrel és Katleen Ferrierrel. Talán abban fogták meg a legjobban a mű lényegét. Walter Mahler tanítványa volt, így ez nem véletlen, Ferrier meg a legszebb alt hangként szólt hozzánk. Kár korai haláláért, így nem érhette meg a korszerű hangrögzítés korát. A CD nagyon rossz hangminőségű, eszmei és zenetörténeti jelentőséggel bír csupán. Bernstein a CBS-szel vett fel a 60-as években teljes Mahler ciklust, az abban fellelhető Dal-ban Dieskau énekli a női tételeket. Nagyon különleges a hatása, mert egészen másfelől közelít az utolsó tétel lényegéhez, mint egy nő. Nagyon felemelő érzés, mégis, a női hangot bensőségesebbnek érzem a Búcsú intimitásához.
(Nem szeretem a németet éneknyelvnek, néha még Wagnernél is irritál, ha meg rockban hallom, röhögőgörcsöt kapok. Mahlernál valahogy átalakul. Nem tudom, mi teszi, az ő dalait csak németül tudom elképzelni. Talán a zene, ami kíséri. Az emberi hangot minden esetben a zenekar részeként kezeli. A hangszerek nem kísérik az éneket, az ének nem emelkedik ki a hangszerek közül. Tökéletes összhangban vannak.)
A Deutsche Gramafon a '70-es években videóra rögzített egy teljes Mahler ciklust Lennyvel. Ebben hallottam először Christa Ludwig tolmácsolásában a művet. Nagyszerű élmény a zseniális szerzeményt ennek a másik két zseninek a tolmácsolásában végig nézni. Kedvcsinálónak (bár minden porcikám tiltakozik ellene) a darab záró 10 percét láthatjátok-hallhatjátok erről, a minőségből ítélve immár DVD-ről. De legalább oda tudjátok képzelni az arcát, ha végig hallgatjátok az oldalsávra kitett teljes művet. Nem érdemes tételenként, igazán egészben hat... Remélem, lesz rá időtök.

6 megjegyzés:

pongi írta...

Ó de régen volt..! Decemberben lesz 20-éve.
Ja és azok voltak az első CD-k. Most már több száz van.
Érdekes hogy akkor azt írták, hogy a CD-k csak max 10 évet élnek meg. Nekem még egy sem ment tönkre.
Remélem a Te CD-id is bírják a strapát.
Ja azok a DG-lemezek! Életemben akkor hallgattam komolyzenét normálisan recsegés, sercegés nélkül.
Persze Mahler I. nagyon jó volt bevezetésnek.
Nekem meg a Doors első lemeze magyar kiadásban 300 ft-ért.
Ám az igazi áttörés a CD írás elterjedése volt. No azok az aranylemezek még mindig szépen szólnak. Pedig azok is 10 évet kóstálnak.

líbuc írta...

Nos...Annak idején, mikor olvastam, hogy mennyire lelkesedsz Mahlerért, belehallgattam abba, amit találtam a Youtube-on, az 5. Szimfóniába. bevallom, nekem sok volt. Túl érzelmes, túl drámai, vagy csak éppen nem voltam egy hullámhosszon vele. Megesik az ilyesmi.
Tegnap nem volt könnyű napom, fáradt is voltam, kész a megadásra, úgy gondoltam megpróbálom végighallgatni.
Igaz volt, hogy a hölgy éneke elvarázsol, hogy az ének maga is úgy simul a zenébe, mintha hangszer lenne, és most az is megesett, hogy talán meg is tudnám szeretni Mahlert...
Kösz.

Vajda János írta...

Bizony Gyuri :) Még mindig az a legjobb 1. szimfónia CD-m...
Örömmel hallom Kati. Az 5.-be elsőre belemenni nem a legszerencsésebb. Az az időszaka a 7.-g nagyon sajátos. Én mindig trilógiaként kezelem. Az 5. nagyon komplex hangzásvilágú zene. Nem mindegy milyen akusztikájú teremben játsszák és a dirigens is meghatározó. Kaptam egyszer egy 5.-et (nem mondom a karmester nevét) a húgomtól ajándékba. Aztán megkérdezte, hogy, na milyen? Látta a fanyalgásomat (ami már az átvételkor megvolt), nem értette. Feltettem neki a második tétel indítását, és után a Bernstein-féle változatot. Rögtön megértette.
Az emlitett DG ciklusban ezt a szimfóniát a frankfurti Alt Operben rögzítették. A többi a világ három legjobb koncerttermében, a Wiener Filharmoniker termében, az amdszterdami Concertgebow-ban és a new yorki Avery Fisher Hallban készült. Ehhez a szimfóniához egyiket sem találta igazán alkalmasnak (még nem volt MűPa, ma ott venné fel, ha élne). Magam nem is szívesen hallgatok PC konfigen Mahlert, mert sok minden elvész. Nagyon kéri a jó rendszert, a teret és a plaszticitást.
Mostanság az 5.-et hallgatom a legtöbbet. Mindig kapok tőle valami újat...
Viszont örülnék, ha a Dal ideterelne, ebbe a zenei világba. Vártam is, hogy mit fogsz reagálni :)
Én is köszönöm!

pongi írta...

Csak egy kis frissités:
www.channelclassic.com
kiadta a Mahler 4-et
CCS SA 26109
2009

Persze Fischer Iván, BFO, és remélem MÜPA-brilliant acustics

€18 Nagyon kéne.
Szép lassan gyülekeznek a 2 és 6 mellé.

Vajda János írta...

Köszi Gyuri! Az Ifet is :) Beteg voltam a hétvégén, azért nem reagáltam. Ha látod valahol, kiálts rám :)

pongi írta...

If látom akkor sikítok!
Jobbulást!!!

Megjegyzés küldése