-
Ez a bejegyzés kis jubileuma ennek a sorozatnak, így igazi csemegével igyekszem benne kitartásotokat meghálálni. Izgalmassá is akarom tenni, ugyanis előbb az átalakított darabot mutatom be, utána, hogy mikből lett.
Sokan a korai Santana időszakból az Abraxas című, második albumot tartják a legjobbnak, szerintem a III. messze egységesebb és kiforrottabb, legjobbjának azonban a Caravanserai-t tartom a magam szempontjai szerint. Ezen erősen érezhető a John McLaughlinnal közösen tett gurutúra Sri Chinmoy-nál és az abból ihletődött közös album, a Love, Devotion, Surrender hatása.
Kétségtelen azonban, hogy az Abraxas-on fellelhető nagy sláger a mai napig sokak kedvence, Carlosnak meg kihagyhatatlan a koncertjei repertoárjából.
Ez a bejegyzés kis jubileuma ennek a sorozatnak, így igazi csemegével igyekszem benne kitartásotokat meghálálni. Izgalmassá is akarom tenni, ugyanis előbb az átalakított darabot mutatom be, utána, hogy mikből lett.
Sokan a korai Santana időszakból az Abraxas című, második albumot tartják a legjobbnak, szerintem a III. messze egységesebb és kiforrottabb, legjobbjának azonban a Caravanserai-t tartom a magam szempontjai szerint. Ezen erősen érezhető a John McLaughlinnal közösen tett gurutúra Sri Chinmoy-nál és az abból ihletődött közös album, a Love, Devotion, Surrender hatása.
Kétségtelen azonban, hogy az Abraxas-on fellelhető nagy sláger a mai napig sokak kedvence, Carlosnak meg kihagyhatatlan a koncertjei repertoárjából.
Black Magic Woman/Gypsy Queen - Santana
Hazai "zeneértőink" nagy lelkendezve mindig elörömködtek, hogy a számot Szabó Gábor hangszerelte Santana számára. Ez azonban nagyon messze van a valóságtól. Kitántorgott zsenink valóban nagy hatással volt az ifjú Carlosra, rövid ideig tanult is nála, de a számot egyáltalán nem hangszerelte Santana számára, csupán átengedte a feldolgozás jogát. Az viszont felettébb bosszantó volt, hogy a darab első felének eredeti szerzőjét, a szintén zseniális Peter Greent (John Mayall Bluesbreakers, Fleetwood Mac) soha meg sem említették. Szóval ebből a két tiszta forrásból igyerített a mi kedvenc Carlosunk örökérvényű slágert, szó se róla, nagyon eredeti végeredménnyel. A blues-t és a latinos cool jazzt összeboronálta a maga sajátos stílusába, ami a hangszerelést és gitárosi képességeit illeti. Az egymásutánba szerkesztett két számból azonban erősen kihallható – legalábbis a számomra – a két másik jóember kifinomultabb és sokoldalúbb gitárjátéka. Így van ez annak ellenére, hogy ennek a két darabnak a hallgatottsága vélhetően messze elmarad az előbbiétől. A siker azonban nem mindig párosul igazi értékkel... A közízlés az közízlés.
P. Green: Black Magic Woman/G. Szabó: Gypsy Queen
>>> Kapcsolódó zenék <<<
Mahavishnu John McLaughlin elég korán vetődött el Sri Chinmoy-hoz, még a Miles-féle Kotyvalék keverés előtt. A saját fúziós korszakát megelőző és azt megalapozó My Goals Beyond album bookletjében már idéz Chinmoy-tól, a borítóra történt együtt fotózkodás mellet. Ez a spirituális behatás azóta is kíséri az életét és meg is határozta zenei pályafutását. 1971-72-ben Santanaval együtt töltöttek hosszabb időt Indiában., a gurunál. Ennek lett az eredménye a fentebb említett, mára korszakossá nemesedett album. Ebben Coltrain meditatív korszaka előtt tisztelegnek, az egész albumot ez alapozza meg. A felállás azonban elég érdekes. Santana képviseli a rock oldalt. Larry Young billentyűs a Tony Williams LifeTime zaklatott intelligenciáját, az ütősök a későbbi Shaktikat, Billy Cobham a Mahavishnu Orchestra vérbő jazzrockját, Mclaughlin meg mindet. Az album csúcs darabját választom meghallgatásra: Nosza, ugorjunk be az Úr házába!
C. Santana-J. McLaughlin: 04 - Let Us Go into the House of the Lord
A felvezetőben McLaughlin gitározik csak. Az első szóló Santana-é, John belépője egyszerűen frenetikus. Young közjátéka a Hammondon lenyugvás helyett káoszt teremt, ebből simul ki John hosszabb szólója, majd váltanak egy páros felelgetésbe Santanaval, ami már a harmónia, az egyensúly megteremtése. Mindenesetre, eléggé szembetűnő a két gitáros merőben eltérő indíttatása. Carlos – szerintem – beszűkült improvizációs képessége itt eléggé nyilvánvaló. Spirituális és zenei kalandozása azonban mindenképpen megérte, egyrészt az előbbi, majd az azt követő saját albuma, a Caravanserai miatt is. Ez egy félelmetesen egységes koncepció album. Ötlet dús és erős szellemi alapokra épülő. Messze kimagaslik a Santana életműből. Persze, hogy nem volt sikeres, ezért a jó öreg Carlos a továbbiakban feladta az elveit és a pénzkeresés felé irányította további pályáját, nem is kis sikerrel. Az igazi zene szeretőket meg hálaistennek elég sok más jó (sőt jobb) gitáros kárpótolta ezért a pályatévesztésért. Illusztrációnak az album finálé darabját választottam.
Santana: Every Step Of The Way
3 megjegyzés:
Épp ki voltam éhezve ZENÉRE. Hogy ez milyen jókor jött! Én persze csak a Santana-féle Black Magic-et ismertem, de a Green változat apró finomságaiért külön köszönet! Nagyon bejött!
Szabó Gábor jót tett a lelkemnek, az Úr házában történtekkel kapcsolatban pedig egyetértek Veled. A finálékhoz meg hitem szerint van érzéked.:)
köszi a posztot, egyik kedvencem Santanától, azt hiszem közízlésem van :-)
Alig várom az új Santana albumot, holnap érkezik meg, úgy vagyok, mint líbuc, ki vagyok én is éhezve a zenére :-)
Köszi Kati, és örülök, hogy jól esett, a finálé hatás meg nagyon fontos, mint Mahlernél :)
Szívesen Trinity, teljék benne örömed :)
Megjegyzés küldése